Jake Everlise

Mi sem jobb, mint élni az életet? Sodor az ár és nem számít senki kizárólag Te. Azt hiszem így fogják fel az életet az életművészek is, akik csoportjába sorolom magam. Hamar abbahagytam az iskolát ha jól emlékszem 14 éves voltam, mert akkor jártam ki a nyolc általánost. Buliztam éjjel, s buliztam nappal csak egy volt a lényeg, hogy minden és mindenki nekem szolgáljon, meghajoljon előttem. Mára már ez a természetem alább hagyott valamelyest és inkább csak éldegélek abból a pénzből, melyet a szüleim küldenek nekem Michiganből minden hónapban, de mi tagadás ennek is a nagy részét bulira, és piákra költöm. Ennek meg van az egyszerű magyarázata, miszerint lusta vagyok dolgozni vagy suliba járni, hiába kellene, de nem igazán érdekel mi lesz velem a későbbiekben. Egy a lényeg: most érezzem jól magam, míg fiatal vagyok és míg sok mindent meg tudok tenni. Habár ha néha napján rágondolok, hogy milyen is leszek tíz év múlva vagy hol leszek tudom, hogy ha nem kezdek gyorsan valamit magammal hamar a csőd szélén fogok állni, de egy dolog akadályoz meg a művelődésemben: a modellek, kikkel körül vagyok véve és kik szépségükkel, gyönyörű testükkel nem hagynak nyugodni. Nem tudok féken lenni. Úgy érzem minden egyes percben, hogy velük szeretnék lenni és emiatt hatalmas hímringyó lettem - van ilyen szó? - de egyáltalán nem érdekel, mert élvezem az életet és a bátyám is mindig azt mondta, hogy úgy éljek, ahogy nekem tetszik, ne hagyjam, hogy más ember a boldogságom egyenes útjába álljon. Habár ha jobban belegondolok, Ő nem síklott el annyira, mint én. Gyors talpalón elvégzett egy tanfolyamot, aminek hála mára már munkája van. A kis tökéleteske.. Sosem leszek olyan, mint Ő, mindössze azt szeretném elérni az életben, hogy a szüleim olyannak fogadjanak el amilyen vagyok és ne kényszerből küldjenek pénzt, vagy kényszerből segítsenek, hanem azért mert én is a fiúk vagyok és ezt soha, senki nem veheti el tőlük.

TEMPLATE BY BEE at CAUTION 2.0